„Vannak pillanatok, amikor a dolgok véletlenszerű összerendeződésének mindenható logikája megadja magát az élet meglepetéseinek, szövedéke fölfeslik, és eltűnik a színről, a közönség közé keveredik, és hagyja, hogy a színpadon a váratlan és szédítő szabadság fényében egy láthatatlan kéz a lehetséges végtelenek tengeréből kihalássza a millió közül azt az egyetlen dolgot, ami megtörténhet." (Alessandro Baricco: Tengeróceán) |